lombik mesterséges megtermékenyítés lombik program pippa baba munkaNos...két lehetőség adott. Az egyik, hogy tudnak a lombikról és ugye a másik, hogy nem. A második opcióhoz komoly lelkierő, sok-sok titkolózás és szervezés szükségeltetik.
Részemről én elmondtam a munkahelyem már a kezdeti időkben. Nekem Kb. felért egy szíven szúrással, mert csak KI KELLETT mondanom, hogy meddő vagyok. Mindegy, ezen viszonylag hamar túl tettem magam. Tulajdonképpen rendesek velem, mert bármikor ha vizsgálatra kell mennem nem csinálnak belőle problémát. Mondjuk én a mai napig kellemetlenül érzem magam amikor szólok, hogy akkor később jönnék kicsit .... De ez az én hülyeségem. Szóval én úgy gondolom, hogyha a melóhelyen nem titok a lombik van azért hátránya is. Amikor megtudod azután a bizonyos 2 hét után, hogy sikerült e a megtapadás vagy sem, szinte máris tud róla mindenki. Szerintem Így teljesen elveszik az az intim időszak, amikor is csak Te meg férjed és talán a legközelebbi család tud a dologról. Nincs a kezdben az a döntés, hogy csak akkor mondod el, hogy mi lett a végeredmény, amikor is már erre fel vagy készülve.

lombik mesterséges megtermékenyítés lombik program pippa baba munka

Amitől viszont ki vagyok, hogy amikor több hónapos felkészülésen, az ide- oda rohangáláson a rengeteg szurin és a végeláthatatlan kritikus 2 heten túl vagyok csak annyi kérdés vár a munkahelyemen, hogy - Na sikerült?- Erre én rezdülés mentes arccal azt válaszom -Sajnos nem, majd legközelebb!

Ezt kimondani a legnehezebb. Most legutóbb erre a legközelebbre 6 hónapot kellett várnom, amíg összekapartam magam. Ismerek olyat akinek 1 évet.
Persze nem lehet hibáztatni a munkatársakat sem , főleg az enyémeket, mert a babavállalás nem aktuális egyiknél sem. De ebben kicsit hibásnak érzem magam, mert mindíg tartottam magam a kudarcok ellenére, meg amúgy az egész lombikkal kapcsolatban. Úgy vagyok vele, hogy nem pont a melóhelyen borulok ki, hanem inkább otthon ráérek sajnálni magam és utálni a világot egy ideig. És ezzel megint egy szupi ellentmondásba keveri magát az ember.....Amikor közlöd, hogy lombikos vagy, nem sajnálatra és együttérzésre vágysz, hanem erősnek és kitartónak akarod, hogy lássának! De van az a helyzet amikor, mint például egy sikertelen lombik estén, éppen hogy pont az ellenkezőjére, azaz együttérzésre számítanál...Tulajdonképpen itt is igaz a hullámvasút effektus! Tudom, tudom, hogy nem várhatjuk el senkitől sem, hogy kitalálják az emberek egy számukra teljesen ismeretlen és kínos helyzetben, milyen reakcióra várunk éppen, mert igazából, mi sem tudjuk igazán. Egyszóval sehogy nem jó az egész...

Sok ölelés

-Pippa-

Megtaláltok Facebookon is!